© Copyright Zayzon Nándor. All Rights Reserved Designed by ZAYZON NÁNDOR
Anyagok, melyeket én is használok…
A Szén: A legrégibb rajzeszköz. A szén kiváló eszköz mindenféle közvetlenül a falon, vagy a táblán végzett előrajzoláshoz. A kihegyezett szén- darabbal finom vonalak húzhatók, lapjával vastag kontúrok vihetők fel gyorsan, jól láthatóan. Kartonon és papíron történő rajzoláshoz ideális eszköz. Fontos eszköze a művészképzésnek, a rajztanulásnak is. A szén festői értékeket vihet az alkotásunkba. A ceruza: Igazi jelentőségre csak 1790 után emelkedett, Nicolas Jacques Conté fejlesztései nyomán. Az iszapolt grafithoz változó arányban agyagot keverve különböző keménységi fokozatokat lehetett elérni, és a grafitvonal tartóssá, határozottá vált. A ceruza hamarosan általánossá váló elterjedése Ingres nevével kapcsolható össze. Préselt szén, pittkréta, műkréta: Anyagának egyenletes sűrűsége, mély színereje szabályos vonal húzására igen alkalmassá teszi, különböző keménységi fokozataival kiválóan megfelel a festői hatások érzékeltetéséhez. Ezeket a krétákat koromból, főleg lámpakoromból állítják elő és a legkülönfélébb keménységű fokozatokban kerül forgalomba, egészen a lágyan kenődő masszáig. A pasztellt és a pittkrétát, ne keverjük, mert két különböző anyagról lévén szó, nem érhetünk el vele megfelelő hatást. Pasztell ceruza: megegyezik a pasztellel.
A pasztell: Nem más, mint festékpor kötőanyagokkal rögzítve és formázva. Mesterséges anyagokból, többnyire gyárilag állítják elő, a legváltozatosabb színárnyalatokban. A pasztellkréta mai formájában hengeres rudacska, amely festékporból vagy festékkel színezett krétából oly minimális kötőanyag hozzáadásával készül, hogy az éppen csak összetartsa, és elég lágyan omló legyen ahhoz, hogy a rajzpapíron vagy egyéb zsírtalan festőlapon egyszerű érintésre is nyomot hagyjon. Ezt átdörzsölve a legfinomabb árnyalatú átmeneteket állíthatjuk elő.
Reisz Tamás:
Simontornya balladája
Négy különböző keménységű pasztellrudat különböztetünk meg jelenleg, hard=kemény, semi hard-fél kemény, soft=lágy és extra soft=extra lágy. Ezen túlmenően létezik még a panpastel nevű termék, melyet tégelyekben értékesítenek. Ezt a krémes állagú pasztellt eszközökkel lehet a papírra, vászonra felvini, mellyel fotórealisztikus festményt lehet elkészíteni. Magyarországon jelenleg nem kapható. Papír: Míg a szén és a ceruza rajzokhoz megfelelő a műszaki rajzlap, vagy akár silányabb minőségű papír is, addig, a pasztell képeket művészkartonra (vászonra) illik elkészíteni. Ezekből több félét és minőségűt találunk a boltokba, különböző árfekvésekben. A Fixálás: használhatunk fixaktív-ot, de megfelelő bármilyen hajlakk is erre a célre és meglehetősen olcsóbb is. Számolnunk kell hogy az elkészített kép a fixálás után sötétebb színárnyalatot vesz fel. Én régebben Akrilan lakkot használtam. Előnye, hogy tökéletesen fed és fixálás után akár kapargatni is lehet a képet, arról nem jön le, egy szem pasztellpor sem. Hátránya, hogy sötét lesz az egész kép és fixálás közben könnyen megfolyik.
© Copyright Zayzon Nándor. All Rights Reserved Designed by ZAYZON NÁNDOR
Anyagok, melyeket én is használok…
A Szén: A legrégibb rajzeszköz. A szén kiváló eszköz mindenféle közvetlenül a falon, vagy a táblán végzett előrajzoláshoz. A kihegyezett széndarabbal finom vonalak húzhatók, lapjával vastag kontúrok vihetők fel gyorsan, jól láthatóan. Kartonon és papíron történő rajzoláshoz ideális eszköz. Fontos eszköze a művészképzésnek, a rajztanulásnak is. A szén festői értékeket vihet az alkotásunkba. A ceruza: Igazi jelentőségre csak 1790 után emelkedett, Nicolas Jacques Conté fejlesztései nyomán. Az iszapolt grafithoz változó arányban agyagot keverve különböző keménységi fokozatokat lehetett elérni, és a grafitvonal tartóssá, határozottá vált. A ceruza hamarosan általánossá váló elterjedése Ingres nevével kapcsolható össze. Préselt szén, pittkréta, műkréta: Anyagának egyenletes sűrűsége, mély színereje szabályos vonal húzására igen alkalmassá teszi, különböző keménységi fokozataival kiválóan megfelel a festői hatások érzékeltetéséhez. Ezeket a krétákat koromból, főleg lámpakoromból állítják elő és a legkülönfélébb keménységű fokozatokban kerül forgalomba, egészen a lágyan kenődő masszáig. A pasztellt és a pittkrétát, ne keverjük, mert két különböző anyagról lévén szó, nem érhetünk el vele megfelelő hatást. Pasztell ceruza: megegyezik a pasztellel.
Négy különböző keménységű pasztellrudat különböztetünk meg jelenleg, hard=kemény, semi hard-fél kemény, soft=lágy és extra soft=extra lágy. Ezen túlmenően létezik még a panpastel nevű termék, melyet tégelyekben értékesítenek. Ezt a krémes állagú pasztellt eszközökkel lehet a papírra, vászonra felvini, mellyel fotórealisztikus festményt lehet elkészíteni (ez utóbbit én nem használom). Magyarországon jelenleg nem kapható. Papír: Míg a szén és a ceruza rajzokhoz megfelelő a műszaki rajzlap, vagy akár silányabb minőségű papír is, addig, a pasztell képeket művészkartonra (vászonra) célszerű és illik elkészíteni. Ezekből több félét és minőségűt találunk a boltokba, különböző árfekvésekben. A Fixálás: használhatunk fixaktív-ot, de megfelelő bármilyen hajlakk is erre a célre és meglehetősen olcsóbb is. Számolnunk kell hogy az elkészített kép a fixálás után sötétebb színárnyalatot vesz fel. Én régebben Akrilan lakkot használtam. Előnye, hogy tökéletesen fed és fixálás után akár kapargatni is lehet a képet, arról nem jön le, egy szem pasztellpor sem. Hátránya, hogy sötét lesz az egész kép és fixálás közben könnyen megfolyik.
A pasztell: Nem más, mint festékpor kötőanyagokkal rögzítve és formázva. Mesterséges anyagokból, többnyire gyárilag állítják elő, a legváltozatosabb színárnyalatokban. A pasztellkréta mai formájában hengeres rudacska, amely festékporból vagy festékkel színezett krétából oly minimális kötőanyag hozzáadásával készül, hogy az éppen csak összetartsa, és elég lágyan omló legyen ahhoz, hogy a rajzpapíron vagy egyéb zsírtalan festőlapon egyszerű érintésre is nyomot hagyjon. Ezt átdörzsölve a legfinomabb árnyalatú átmeneteket állíthatjuk elő.